A Dobroda zenekar (Borsod Online, 2017.01.6.)
Mezőkövesd – Eredetileg a mezőkövesdi néptáncosok kérésére állítottak össze tánczenét, végül lemez lett a Dobroda zenekar matyóföldi kalandjából.
Tavaly jelent meg a Dobroda zenekar Matyóföld legszebb dalai című lemeze, amely Mezőkövesd, Tard és Szentistván zenekincséből válogat. A CD kétszáz példányban jelent meg, de egy hónap alatt elkapkodták, így újabb kiadás készül. A népzenei együttes prímása, ifj. Gelencsér János mutatta be a zenekart, illetve a kiadványt.
– Mit kell tudni a zenekarról, miért választották a népzenét?
ifj. Gelencsér János: A Dobroda zenekar 2007-ben alakult Nógrád megyében, salgótarjáni zenekar vagyunk, magyar népzenét játszunk. Nevét a Karancs lábánál eredő patakról kapta, melynek jelentése „jó víz”. A név találóan jelképezi a zenekar küldetését, hitvallását. A zenekar tagjai több éve, évtizede művelik a népzenét. Tagjai Fekete Borbála-ének, aki az erdélyi népzenegyűjtéseiről ismert Fekete Antal „Puma” népzenész lánya, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet végzi népi ének szakon. A fúvós hangszerek és a harmonika megszólaltatója Deák-Volom Dávid, aki szintén az akadémián tanul népi fúvós-népzeneelmélet szakon. Cimbalmosunk Balogh Kálmán, aki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi cimbalom tanára, világhírű zenész, több neves formáció tagja. Brácsásunk Gelencsér János, népzenész és festőművész. Bőgősünk Szabó István, aki a salgótarjáni Dűvő zenekar tagja volt. Jómagam ifj. Gelencsér János vagyok, a zenekar vezetője és prímása, a zeneakadémián végeztem népi hegedű szakon, s jelenleg népi cimbalomra járok Kálmánhoz, s Egerben, a Farkas Ferenc Zeneiskolában tanítok népi hegedűt és nagybőgőt. Tíz éves fennállásunk alatt összesen hét lemezt jelentettünk meg, Európa több országában felléptünk, s Dél-Amerikában, Argentínában és Uruguayban is jártunk már. Az ország több táncegyüttesével ápolunk szoros kapcsolatot és dolgozunk együtt. Több néptáncfesztivál kísérőzenekara vagyunk, s önállóan is sokat koncertezünk.
– Ez már a sokadik lemezük, eddig főleg erdélyi, partiumi zenéket dolgoztak föl, de Magyarországról és a Felvidékről azon belül Palócföldről is szerepelnek dalok. Melyik áll a legközelebb az együtteshez?
ifj. Gelencsér János: Palócföldi zenekar lévén ennek a térségnek a zenéje áll hozzánk legközelebb, de repertoárunkban a Kárpát-medence népzenéjének bő választéka is megtalálható. Öt olyan lemezünk jelent meg eddig, melyen ezekből a zenékből hallható válogatás, 2014-ben kiadtunk egy karácsonyi lemezt, melyen a néphagyományban található karácsonyi dallamokat egy kicsit más köntösbe öltöztettük. Ez a lemez inkább feldolgozás. Most született meg a Matyóföld legszebb dalai című kiadványunk.
– Hogyan jött létre ez a mostani, matyóföldi lemez? Szerepeltek, jártak korábban Mezőkövesden?
ifj. Gelencsér János: Ez a lemez, bármilyen meglepő is, nem kiadványnak készült. A megkeresés a Matyó Néptáncegyüttestől érkezett, akik egy harminc perces matyó zenei anyagot szerettek volna rendelni tőlünk, melyre lehet próbálni, tanítani, táncolni. Ezt követően pattant ki a fejemből az ötlet, mi lenne, ha ezt a lehetőséget egy CD lemezzé formálnánk át. Ez jó lehetőség volt, hiszen a táncházmozgalom fennállása óta nem jelent meg csak matyó zenét tartalmazó szerkesztett kiadvány. Sajnos ez a térség nem kap elég hangsúlyt manapság sem, így mi célul tűztük ki, hogy ennek a régiónak a zenéjét összegyűjtjük, és egy önálló kiadványt jelentetünk meg. A Matyó Népművészeti Egyesület volt a fő támogatónk, és több szervezet, illetve magánszemély, kiknek az anyagi támogatásuk nélkül nem jelenhetett volna meg ez a lemez. Ez úton is köszönjük a támogatásokat! Korábban még nem jártunk Mezőkövesden fellépni, de már többször is adott volt a lehetőség, csak sajnos a feszített programjaink miatt nem tudtunk eljutni. Reméljük, ez évben több alkalommal is eljutunk Kövesdre.
– Hogyan választották ki a dalokat, volt-e segítségük a lemez elkészítésében?
ifj. Gelencsér János: A dallamokat Seemayer Vilmos és Kiss József gyűjtéseiből válogattam. Azt tudni kell, hogy ezek a motívumok hasonló változatokban a palócoknál is megvannak, valamint rengeteg a műdal és a közismert, írott eredetű dallam a gyűjtésekben, így első lépésként ezeket ki kellett rostálni. A végén a több száz dallamból maradt több mint negyven olyan, amelyet megszerettünk és izgalmasnak találtunk, így ezek kerültek fel a lemezre. A nemrég elhunyt mezőkövesdi zenetanárt és karnagyot, Kiss Józsefet személyesen nem ismertük, de a gyűjtései, dallamlejegyzései nélkül nem születhetett volna meg a lemez anyaga. A lemez bevezetőjét a ZTI munkatársa, Tari Lujza írta, aki a Palócföldön végzett gyűjtéseket, kutatásokat.
– Mennyire tetszettek meg a kövesdi és környéki dallamok?
ifj. Gelencsér János: Amikor összeállítottam a lemez anyagát, és először próbáltuk a zenekarral, mindenki tetszését elnyerték a dalok. Több olyan dallammal találkoztam, melyek másképpen nálunk is megtalálhatóak, de igazi felüdülés volt elsajátítani a matyók által használt változatokat. A lemezen hallhatóak mindhárom matyó falu dalai, így kövesdi, tardi, és szentistváni dallamok is.
– Lesz-e bemutató?
ifj. Gelencsér János: Mindenképpen! Tervbe van véve több koncert is, de egyelőre még év eleje van, így szervezés alatt állnak az időpontok. Az biztos, hogy Mezőkövesden lesz. Az állandóan frissülő Facebook oldalunkon és honlapunkon naprakész információkkal várjuk az érdeklődőket.